Hol Koronázták Meg Mátyás Királyt / Ennyibe Került Mátyás Királynak A Szent Korona Visszaszerzése
- 555 éve koronázták meg Mátyás királyt! Iszonyú drágán vette az ereklyét
- Mátyás királlyá koronázása
- 1464. m�rcius 29. Hunyadi M�ty�s kir�lly� koron�z�sa Sz�kesfeh�rv�ron
- Mátyás királlyá koronázása - Cultura.hu
- 540 éve koronázták meg Mátyás királyt | National Geographic
- Index - Tudomány - Mátyás király koronázását valóban a Habsburgok áskálódása késleltette?
A frissen megválasztott Hunyadi Mátyás így 1458 elején még hátrányosabb helyzetből indult, mint szerencsétlen sorsú elődje. Miután a Habsburg-házból származó V. Lászlóval ellentétben nem tudott királyi ősöket felmutatni, igencsak rászorult a Szent Korona "erejére", másfelől viszont legalább ennyire fontosnak tartotta, hogy az ország irányításában szabad kezet kapjon. A fiatal uralkodó – akit a megválasztásában megegyező főúri ligák a saját bábjuknak szántak – alaposan meglepte a környezetét azzal, hogy saját kézbe vette az állam ügyeit. Akaratosságával rövid időn belül nemcsak a Hunyadiak egykori ellenlábasait – pl. Garai László nádort és Újlaki Miklóst –, hanem saját nagybátyját, Szilágyi Mihályt is magára haragította. Ez a Szent Korona megszerzésében is hátráltatta, hiszen éppen azok a mágnások fordultak ellene, akik 1458 nyarán már közel kerültek a császárral való megegyezéshez és a koronaékszer visszaszerzéséhez. Frigyes a küszöbön álló alku értelmében százezer forintot kapott volna a Szent Koronáért cserébe, a magyar belpolitikai viták azonban odáig vezettek, hogy a Mátyás ellen forduló urak végül őt koronázták meg.
555 éve koronázták meg Mátyás királyt! Iszonyú drágán vette az ereklyét
- Btwin 320 computer használati utasítás
- Ennyibe került Mátyás királynak a Szent Korona visszaszerzése
- 540 éve koronázták meg Mátyás királyt | National Geographic
Mátyás királlyá koronázása
A váltságdíj összege elképesztően magas, 80 ezer aranyforint volt, ami az akkori Magyar Királyság bevételeinek harmadát-negyedét tette ki. Ez ma mintegy négy-ötezer milliárd forintnak felelne meg! Ezenkívül Frigyes haláláig megtarthatta a magyar királyi címet és Sopront kivéve az általa még 1445-ben elfoglalt nyugat-magyarországi várakat és uradalmakat. Sőt a császár fiává fogadott Mátyás abba is beleegyezett, hogy ha törvényes örökös nélkül halna meg, akkor Frigyes vagy leszármazottai öröklik a magyar trónt. Ez utóbbi feltételbe nyilván könnyen belement Mátyás, hiszen még csak húszéves volt, és már 1461-ben feleségül vette a gyermek cseh királylányt, Podjebrád Katalint. Az 1463. július 24-én Mátyás követei – Vitéz János püspök, Pálóczi László országbíró és Szapolyai Imre kincstartó – által Bécsújhely kapujában átvett Szent Koronát háromnapos közszemlére tették Sorponban, majd Budára szállították. Mátyást mégis csak nyolc hónap múlva, 1464. március 29-én, nagycsütörtökön koronázták Magyarország királyává a székesfehérvári bazilikában.
1464. m�rcius 29. Hunyadi M�ty�s kir�lly� koron�z�sa Sz�kesfeh�rv�ron
Hogy mi volt ennek az oka? Miért nem volt sürgős Mátyásnak a megkoronázása, holott királlyá választása óta ez volt a leghőbb vágya, hiszen enélkül nem lehetett igazi, szuverén király… Erre nincs igazán megnyugtató válaszunk. A történészek többsége szerint valószínűleg azért halasztotta el a koronázást, mert fontosabbnak tartotta, hogy személyesen vezesse a török elleni délvidéki hadműveletet. Ugyanis II. Mehmed oszmán szultán – aki 1453-ban csaknem kéthónapos ostrommal bevette Konstantinápolyt, és ezzel megszüntette a Nyugatrómai Birodalmat ezer évvel túlélő Bizánci Birodalmat, de aki 1456 júliusában Nándorfehérvárnál súlyos vereséget szenvedett Hunyadi Jánostól – 1463 tavaszán, Szerbia teljes meghódítása után megtámadta Boszniát. Magyarországra csak egy kisebb török sereg tört be, amelyet nyáron Mátyás megvert, de ahelyett, hogy visszatért volna Budára, ahol már ott volt a korona, (szokatlan módon ősszel) hadjáratot indított Boszniába, ahol három hónapos nehéz ostrommal karácsonyra elfoglalta a bevehetetlennek hitt Jajca várát és elhódította a töröktől Bosznia egy részét.
Mátyás királlyá koronázása - Cultura.hu
A Szent Korona ekkor Frigyes birtokában volt, még korábban került hozzá V. László révén, aki a trónért folytatott belháború idején nála keresett menedéket. Mátyás hadainak sikerült megállítani a császár csapatait, végül a két uralkodó feszült viszonyát az 1463-ban Bécsújhelyen megkötött szerződés rendezte. Ennek értelmében I. Mátyás 80 ezer aranyforintért "visszavásárolta" Frigyestől a koronát, de emellett abba is bele kellett egyeznie, hogy amennyiben örökös nélkül hal meg, a császár fia, Miksa, illetve a Habsburgok öröklik a magyar trónt (később ez lett hatalmi igényeik első jogalapja), valamint megállapodtak abban is, hogy Frigyes egész életében viselheti a magyar királyi címet. Azt is rögzítették, hogy közös céljuknak tekintik a török ellen vívott harcot. A Szent Korona visszaszerzésével – királlyá választása után hat évvel – 1464. március 29-én Székesfehérvárott végre sor kerülhetett Mátyás hivatalos megkoronázására, amellyel lezárult uralkodásának első szakasza, a hatalom megszilárdításáért folytatott harc.
540 éve koronázták meg Mátyás királyt | National Geographic
V. L�szl� maga is B�csben t�lt�tte uralkod�sa nagy r�sz�t, mik�zben a koron�t "meg�rz�" III. Frigyes pr�b�lt min�l nagyobb befoly�st nyerni a fiatal kir�ly nevel�s�ben �s az orsz�g �gyeiben. Nem v�letlen, hogy V. L�szl� hal�lakor sokan �t v�dolt�k m�rgez�ssel, az elhunyt kir�ly rokonak�nt ugyanis jogot form�lhatott a magyar tr�nra, es�lyeit pedig a Szent Korona jelent�sen n�velte. A Jagell� �s Habsburg aspir�nsok ellen�ben azonban Hunyadi M�ty�s lett a kir�ly, akinek csapatai 1458-ban a N�met�jv�ron megkoron�zott III. Frigyes t�mogat�it k�tszer is megvert�k. 1461-ben a cs�sz�r �jabb k�s�rletet tett a magyar tr�n megszerz�s�re, �m Podjebr�d Gy�rgy, M�ty�s ap�sa, a cseh rendek �ltal ki�ll�tott sereggel B�csig vonult, Frigyes t�rgyal�sra k�nyszer�lt. Erre 1463-ban B�cs�jhelyen ker�lt sor, ahol M�ty�s kedvez� poz�ci�ja ellen�re nagy �rat fizetett a koron��rt: a 80 000 aranyforintos v�lts�gd�jon t�l v�llalta, hogy amennyiben fi� ut�d n�lk�l hal meg, a Habsburg-dinasztia �r�kli tr�nj�t. Mivel a kir�ly az egyezm�ny idej�n legfeljebb 23 esztend�s volt (sz�let�si d�tum�t eddig nem siker�lt egy�rtelm�en meg�llap�tani), erre kev�s es�ly mutatkozott, r�ad�sul feles�ge, Podjebr�d Katalin v�rand�s volt.
Index - Tudomány - Mátyás király koronázását valóban a Habsburgok áskálódása késleltette?
I. Mátyásnak hat évet kellett várnia arra, hogy Szent Koronával királlyá koronázhassák Forrás: Wikipedia/Andrea Mantegna - Minnetonka Lapkiadó Kft. A hosszadalmas alkudozást Vitéz János váradi püspök – a Hunyadi-fiúk egykori, igazi nevelője, az ország talán legműveltebb főembere, a magyar koronaeszme egyik megfogalmazója – irányította, Nagyrészt neki köszönhető, hogy 1463-ban megszületett a bécsújhelyi béke és vele a megállapodás a korona visszaadásáról. A váltságdíj összege elképesztően magas, 80 ezer aranyforint volt, ami az akkori Magyar Királyság bevételeinek harmadát-negyedét tette ki. Ez ma mintegy négy-ötezer milliárd forintnak felelne meg. Ezenkívül Frigyes haláláig megtarthatta a magyar királyi címet és Sopront kivéve az általa még 1445-ben elfoglalt nyugat-magyarországi várakat és uradalmakat. Sőt a császár fiává fogadott Mátyás abba is beleegyezett, hogy ha törvényes örökös nélkül halna meg, akkor Frigyes vagy leszármazottai öröklik a magyar trónt. Ez utóbbi feltételbe nyilván könnyen belement Mátyás, hiszen még csak húszéves volt, és már 1461-ben feleségül vette a gyermek cseh királylányt, Podjebrád Katalint.
Válságos időkben, amikor a magyar trónra többen is pályáztak, ezeknek a kritériumoknak a teljesítése különösen nehéznek bizonyult. I. Károlynak, a magyarországi Anjou-ház alapítójának például korábban három "próbálkozásra" volt szüksége ahhoz, hogy – 1310-ben – végre legitim királyként ismertesse el magát. Némiképp hasonló okkal magyarázható, hogy Mátyás 1458-as megválasztása után még hat évnek kellett eltelnie, míg a "törökverő hős" fia törvényesíthette uralmát. Igaz, ebben az esetben a késlekedés nem a király ingatag helyzetére, hanem korábbi eseményekre vezethető vissza. Hunyadi Mátyás megkoronázását azért nem lehetett a királyválasztás után végrehajtani, mert a szertartás érvényességét biztosító ékszer akkor már közel két évtizede nem volt Magyarországon. A Szent Korona egy korábbi trónválság idején, 1440-ben került osztrák földre. A krízis az után robbant ki, hogy I. Albert – hazánk első Habsburg királya – 1439 végén váratlanul elhunyt, és gyermeke, a későbbi V. László csak hónapokkal az apa halála után született meg.